El lehet kerülni az iskolai erőszakot?

2012. március 1., csütörtök, 11:30

Az iskolában nem történhet bajunk, vigyáznak ránk, felelnek értünk a felnőttek. Sajnos egyre több tragédia cáfol rá erre az állításra.

A legtöbb, elsősorban középiskolában előforduló baleset az Egyesült Államokban történik, de nem általánosíthatunk: Finnországban, Németországban és Magyarországon is volt példa iskolai lövöldözésre. Nem ritka, hogy a gyilkosságokat elkövető diákok a vérengzés után öngyilkosok lesznek. A legutóbbi, az egész világot megrázó tragédia az Egyesült Államokban történt. Az ohiói Chardonban a hétfő reggeli iskolai lövöldözésnek már három halottja van, többen súlyos sérülésekkel vannak kórházban. A Cleveland.com arról tájékoztat bennünket , hogy Joe Bergant, a chardoni iskola felügyelője könnyeit visszatartva nyilatkozott az esetről: “Nem sok mindent lehet mondani, ha 3100 gyerekért felelős valaki. Azt szeretném, hogy az emberek holnap maradjanak otthon, beszélgessenek a családjukkal, és ha még nem ölelték, csókolták meg gyermekeiket, akkor tegyék ezt meg.” Szépen csengő frázisok, de nem segítenek a megtörténteken. Utólag a tragédiákat nem lehet orvosolni, de az évek óta létező problémákat, amelyekből akár ilyen és ehhez hasonló borzalmak lehetnek, meg kellene fogalmazni. Nehéz józanul gondolkodni, amikor fiatalok halnak meg, de a következő kérdéseket nem kerülhetjük ki. Miért kell újra és újra átélnünk a borzalmat, hogy ártatlan emberek halnak meg, akikre még egy egész élet várt volna? Miért nem előztük meg a bajt? Miért nem találjuk a választ ezekre az értelmetlen halálesetekre? Mindig utólag keressük és találjuk meg a válaszok nagy részét, míg más örök rejtély marad.

Ha végiggondoljuk az elmúlt évek borzalmait, több okot is találhatunk, hogy miért kerül egy-egy diák olyan helyzetbe, hogy azt gondolja, nincs más megoldás, mint az értelmetlen vérontás. Nem tudhatjuk, mi a probléma, csak sejthetjük: az iskolai környezet, a nehezen teljesíthető követelmények, a néha kegyetlen vagy a szemükben kegyetlennek tűnő iskolatársak, az esetleges igazságtalan tanári döntések? Az is fontos, hogy a diákoknak milyen a családi és a szociális hátterük, illetve hogy van-e valamilyen egészségügyi problémájuk, vagy történt-e velük valamilyen tragédia a közelmúltban. A legtöbb iskolában van iskolapszichológus, de a diákokat nem kötelezhetik arra, hogy elmenjenek hozzájuk és beszéljenek a problémáikról. A viselkedésük biztosan árulkodó lehet, de ezek a diákok általában magukba fordulnak, csendesek és a technika fejlődésének köszönhetően elsősorban az interneten osztják meg gondolataikat és érzéseiket a világgal. Bejegyzéseik minden bizonnyal elvesznek a rengeteg haszontalan információ között, így senki nem figyel fel rájuk, legyenek bármilyen kétségbeesettek is segélykiáltásaik vagy esetleges fenyegetéseik. Az egyetlen lehetséges megoldás, ha odafigyelünk egymásra és nem hagyjuk figyelmen kívül az egyedüli, sorból kilógó embereket. Nem boldogul egyformán minden diák az iskolában és később az életben sem, és jogosan a legtöbb ember a saját érdekeit helyezi előtérbe, hiszen senkinek sem könnyű. De ne nehezítsük meg egymás életét, mert a következmények néha kiszámíthatatlanok!

Néha csak meg kellene hallgatnunk egymást

Elég a 2009-ben a Pécsi Tudományegyetemen történtekre emlékeznünk , amikor egy elsőéves gyógyszerészhallgató lelőtte egy évfolyamtársát és megsebesített több embert. A 23 éves fiú csoporttársaival nem volt jó viszonyban, állítólag alkoholproblémákkal is küszködött. Tettének elkövetése alatt nem volt teljesen beszámítható állapotban, a sajtóban még a skizofrén hajlam is szóba került. A fiúnak egyébként volt fegyvertartási engedélye, hiszen egy lőegylet tagja volt.

Ami a fiatalabb korosztályt, főleg az általános iskolákat illeti, ott is rengeteg példát találunk az erőszakra, hiába próbálják ezeket az ügyeket az egyes oktatási intézmények jó hírnevük megőrzése érdekében eltussolni. A diákok néha kezelhetetlenek a tanórákon, a tanárok pedig egyre kevesebb szigort engedhetnek meg maguknak. A testi fenyítés tilos, de nincs pontosan leírva, hogy mi is számít annak. A diák akár egy vállba veregetést is fenyegetőnek érezhet, amiért akár fel is jelentheti tanárát. Az utóbbi időben ráadásul mintha a diákok körében előtérbe került volna jogaik hangoztatása – míg kötelességeikről egyre kevesebb szó esik. A tanárok amellett, hogy anyagilag nincsenek megbecsülve, tekintélyük is egyre csökken, nem kapják meg a nekik járó tiszteletet. A diákok agresszívak, az oktatók pedig sokszor tehetetlenek, amikor az őket ért sérelmekről van szó. Ha a helyzet komolyabb, és a diákok sértegetik, illetve bántalmazzák is tanáraikat, ezeket az eseteket az adott településen elő szakemberekkel kell elemeztetni, hogy fény derüljön a konfliktus okára. Nehezíti az oktatók helyzetét, hogy a bántalmazó diákok szülei a legtöbb esetben a gyermeküket ártatlannak tekintik, és a sértett félre hárítják a konfliktus felelősségét.

Akárhogyan is, a diáknemzedéknek komoly problémái vannak, amelyeknek egyre többször van tragikus végkimenetele a köz- és a felsőoktatásban is. A fiatalok esetében a szülők határozottabb fellépésére lenne szükség, a középiskolákban és a felsőoktatásban a diákok elsősorban magukra és diáktársaikra számíthatnak. Ezért a saját és egymás érdekében is figyeljünk oda a fiatalokra, figyeljünk oda egymásra!

Vrazsovits Rita

Címkék

diák PTE közoktatás iskolai erőszak verés gyilkosság Ohio

Hírek címkéi

Felsőoktatás oktatás közoktatás külföld szte hoffmann rózsa iskola elte Románia kutatás PTE Balog Zoltán érettségi ösztöndíj debreceni egyetem egyetem Szeged pályázat tüntetés HÖOK PDSZ konferencia támogatás felvételi pedagógus MSZP mogye Emmi DE hallgatói szerződés mta Szlovákia debrecen verseny lmp óvoda tandíj Pécs Semmelweis Egyetem plágium Németország kína diploma NAT szegedi tudományegyetem Budapest köznevelési törvény USA Hallgatói Hálózat Nagy-Britannia BME corvinus HaHa diákhitel lövöldözés képzés PSZ sport pannon egyetem Orbán Viktor amerika Fidesz továbbtanulás nemzeti alaptanterv Győr diákok Szabó Máté kiállítás tiltakozás tanár tankönyv tudomány Klik sztrájk EU Erdély felmérés Mendrey László Miskolci Egyetem oktatási államtitkárság diák kormány Erasmus répás zsuzsanna felsőoktatási törvény rektor együttműködés per főiskola program DK Oktatási Hivatal Victor Ponta Magyar Rektori Konferencia röghöz kötés hallgatók európai unió anglia Hiller István selye jános egyetem

Kapcsolódó cikkek

A rovat további cikkei

Ajánlott cikkek

Legfrissebb

Legolvasottabb

Vissza a hírekhez
Vissza a főoldalra

Mobil eszközt használsz, ehhez igazítottuk az oldal megjelenését.
Amennyiben mégis az eredeti nézetet szeretnéd használni, kattints ide:
Mobil mód kikapcsolása