Így derül ki a plágium

2012. május 24., csütörtök, 08:47

A plágiumot ma már speciális szoftverekkel vizsgálják.

A plágium fogalmát a reneszánsz korban még kevésbé vették komolyan, jószerével azt sem tudták, hogy mi az. Később, a felvilágosodás korában, amikor a könyvek szerzői nagy figyelmet kaptak, már korántsem volt mindegy, hogy saját művét tárja az olvasó elé, vagy sem.
A plágium fogalmát minden főiskolás és egyetemista jól ismeri. Eszerint nem használhat olyan gondolatot, vagy szó szerint átvett mondatot, amelynek forrása nincs jelölve írásában. Különösen erélyes szabályrendszer ellenőrzi a szakdolgozataikat. Ha felmerül a plágiumgyanú, munkájuk nem értékelhető. Érdemes tehát igenis rászánni azt a néhány hónapot (különösen nagy zsenik esetében azt a néhány hetet), hogy saját szellemi termékkel álljunk elő.
A plágiumok különösen komoly gondot okoznak azóta, hogy a világhálón az emberi tudás igen jelentős része közvetlenül hozzáférhető, s pár gombnyomással, kattintással megszerezhető a kívánt szellemi dokumentum. A plagizálás terjedését a plágiumok utáni (informatikai eszközökkel is megtámogatott) kutatás megerősödése követte.

A Time magazin 2009 októberében arról számolt be, hogy plágiumkereső szoftver segítségével lepleztek le egy több száz éves csalást, s kiderült, hogy a III. Edward uralkodása (The Reign of Edward III.) című drámát a hányatott sorsú, de jelentős drámaíróként számon tartott Thomas Kyd (1558. november 3. – 1594. július 16.) jelentős részben William Shakespeare-től plagizálta. A darab szerzőjének kilétéről – hiszen sok stíluselem az avoni hattyú kezére utalt, míg számos más vonása a mesemondó bárdok hagyományait idézte – jó ideje komoly vita folyt. Volt olyan szakértő is, aki gondos elemzés után a mű előállításában Kyd és Shakespeare együttműködését tételezte fel. Sir Brian Vickers, a University of London irodalomprofesszora a Pl@giarism nevű plágiumkereső program segítségével végül felderítette az idegen tollakat.
„Ezzel a módszerrel láthatjuk, ahogy a szerző használja a nyelvet, s alkalmaz bizonyos kifejezéseket és metaforákat, míg másokat elkerül. E jellemzők, mint egy szövet foszlányai kerülnek a kezünkbe. Ha elég van belőlük, akkor azonosítható a szövet például skót tweedként vagy másfajta sima szürke szövetként” – mondta Vickers. A professzor végül megállapította, hogy a III. Edward 60 százalékát Kyd írta, a maradék negyvenet viszont Shakespeare. És az is kiderült Vickers és a Pl@giarism munkája nyomán, hogy négy olyan darabot is Kyd írt, amelyiknek eddig ismeretlen volt a szerzője.

Látható, hogy a plagizálókra évszázadok távolából is rásülhet a csalás bélyege a korszerű technológia használatával. Kyd a maga idején joggal gondolhatta, hogy a nagy kortársától elhappolt gondolatokra, verssorokra, fordulatokra senki sem jön rá, s ha mégis, kit is érdekelne? Ma azonban – bár más szellemi termékének eltulajdonítására a késztetés és vonzalom mit sem csökkent – a kockázat lényegesen nagyobb. A plágiumok terjedése a bukás kockázatának növekedése ellenére is gyorsul, mert az interneten könnyen hozzáférhető forrásanyagok nagyon csábítóak, s alkalom szüli a tolvajt. Az alkalmak száma pedig végtelen a weben.
A plágium sokfelé megjelenik. Az oktatásban, a diákok munkáiban, a tudományos publikációkban, a szépirodalomban, sőt műszaki területen, a szabadalmakban vagy a programkódokban is.
Annak idején Kyd reménykedhetett abban, hogy nem derül fény tettére. A mai szoftverek segítségével azonban a kor emberének igenis tartania kell attól, hogy cselekedetét felfedezik, s meg is torolják. Elgondolkodtató az is, hogy megérdemli –e egy olyan főiskolás vagy egyetemista a diplomát, aki az X év végeztével sem képes letenni olyan valamit az asztalra, amely nem „lopott”?

Címkék

plágium Shakespeare plágium fogalma plágium gyanú

Hírek címkéi

Felsőoktatás oktatás közoktatás külföld szte hoffmann rózsa iskola elte Románia kutatás PTE Balog Zoltán ösztöndíj egyetem érettségi debreceni egyetem Szeged tüntetés pályázat HÖOK PDSZ konferencia felvételi támogatás MSZP DE pedagógus hallgatói szerződés mogye Emmi mta debrecen Szlovákia verseny lmp tandíj Pécs Németország diploma Semmelweis Egyetem plágium óvoda szegedi tudományegyetem NAT Budapest köznevelési törvény USA kína Hallgatói Hálózat BME corvinus HaHa Nagy-Britannia lövöldözés diákhitel pannon egyetem amerika továbbtanulás nemzeti alaptanterv PSZ Orbán Viktor diákok Szabó Máté Győr kiállítás tanár sport Fidesz sztrájk képzés EU tudomány felmérés tiltakozás Erdély Mendrey László tankönyv oktatási államtitkárság kormány Erasmus Miskolci Egyetem diák felsőoktatási törvény répás zsuzsanna együttműködés per Klik főiskola rektor program DK Victor Ponta röghöz kötés hallgatók európai unió anglia selye jános egyetem munka Oktatási Hivatal középiskola

Kapcsolódó cikkek

A rovat további cikkei

Ajánlott cikkek

Legfrissebb

Legolvasottabb

Vissza a hírekhez
Vissza a főoldalra

Mobil eszközt használsz, ehhez igazítottuk az oldal megjelenését.
Amennyiben mégis az eredeti nézetet szeretnéd használni, kattints ide:
Mobil mód kikapcsolása