A legenda szerint Pheidippidész, a görög harcos és hírvivő, a marathóni csata helyszínéről futva vitte a perzsák feletti győzelem hírét Athénba Kr.e. 490-ben. A lefutott táv 40 km körüli volt. Ennek az emlékére futnak ma a világon mindenütt maratonokat. A maraton 42 195 méter távú futóverseny. Ezt a végleges és ma is érvényes távot 1921-ben rögzítette a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF), azóta is ezt a távot kell teljesítenie minden maratoni futónak. A modern olimpiai játékok hagyományosan a maratonfutással zárulnak, ahol a futók az olimpiai stadionba érkeznek célba. A maratonfutás világcsúcsát a kenyai Eliud Kipchoge tartja 2:01:39-es idővel, melyet a 2018-as berlini maratonon futotta. A női világcsúcs jelenleg a kenyai Brigid Kosgei nevéhez fűződik: 2:14:04-es idővel. A félmaraton egy 21097,5 méteres futóverseny, vagyis a 42,195 kilométeres klasszikus maratoni táv fele. A félmaratoni táv a ’90-es években kezdett népszerűvé válni, majd 2008-ban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Félmaraton Világbajnokság nevet adta a versenynek.
Ultramaratonnak számít minden olyan futóesemény, melynek távja hosszabb a hagyományos maratoni 42,195 km-es távnál. A legrövidebb ultramaratoni távú verseny az 50 km, míg a leghosszabb verseny 3100 mérföld (4988 km). A különböző típusok és kategóriák szerint végtelen fajta versenyt lehetne rendezni, azonban az évek során kialakultak szabványtávok. A meghatározott távú ultramaraton versenyek között a leggyakoribbak: 50 km, 50 mérföld, 100 km, 100 mérföld. A meghatározott idejű ultramaraton versenyek között a leggyakoribbak: 12 óra, 24 óra, 48 óra, 6 nap.